2015. aug. 19.

ROZMARINGOS - ZABPELYHES KEKSZ

Rossz szokásom, hogy a reggelire nem fordítok kellő figyelmet, pedig nagyon is kellene. Munkába menet előtt általában csak egy csésze kávét egy falat keksszel és egy pohár gyümölcslevet iszom. Mimi és G sem viszi túlzásba a reggelit, bár igyekszem legalább nekik készíteni egy kis péksüteményt minden héten. Többször eldöntöttem, hogy ez bizony nem maradhat így tovább, változtatni kell. Haladás persze van, csak nem elég gyorsan. Akár ez is lehetne az újévi fogadalmam 2016-ra, már ha tennék fogadalmat :) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korán indul az egész család, így Mimi is rágcsál még később valamit reggelire az oviban és valljuk be őszintén 9 óra körül már nekünk is korog a gyomrunk.


A reggelim, már említett első felvonását követően, egy mézes-málnás joghurt mellé csaptam még kettőt ebből a kekszből a múltkor és bőven bírtam ebédig, annyira laktató. Valahol az édes és a sós zabpelyhes keksz között helyezkedik el, nekem reggelire, vagy reggeli utánra, tökéletes (Megjelent - Kifőztük 2015/07).


Hozzávalók 16-17 db-hoz:
7,5 dkg liszt
7,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
7,5 dkg zabpehely
1/2 teáskanál tengeri só
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1/2 teáskanál szárított rozmaring
1 marék pirított dió
7,5 dkg puha vaj
2 dkg nádcukor
1 tojás, enyhén felverve


A zabpelyhet néhány perc alatt serpenyőben megpirítjuk, az egyik felét a lisztekkel elkeverjük. A maradékot a dióval együtt ledaráljuk, ezt követően a többi száraz hozzávalóval a lisztekhez adjuk. A vajat a cukorral habosra verjük, végül a tojást is beledolgozzuk. A száraz és a nedves hozzávalókat összekeverjük, és a masszából diónyi gömböket formázunk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és egy vizespohár talpával ellapítjuk a golyókat. 200 fokos sütőben 9-10 perc alatt aranyszínűre sütjük. Néhány percig a forró kekszeket a tepsin pihentetjük, majd rácson hűtjük ki teljesen.



A kis kék kiöntő (Ib Laursen) továbbra is a www.sutnifozni.hu oldalról származik.

2015. aug. 11.

SZÁRÍTOTT SONKA DINNYÉVEL ÉS EGY ÚJABB ADAG HORVÁTORSZÁG

Több úti beszámoló is elmaradt az utóbbi egy évből (bár remélem nem örökre), pedig igazán szerencsések vagyunk, mert jártunk két rövidebb bortúrán Tokajban és Villányban is, ellátogattunk a második otthonomba, Pugliába, ahová Mimi életében először repült, és ha már az otthonainknál tartunk, Anglia sem maradhatott ki a sorból, amit bizony fájó szívvel hagytam ott. Az elmúlt hetekben viszont a nyári szabadságunkat töltöttük; megint Horvátországba, Trogirba vitt az utunk. Mostanra ismét a hétköznapokat tapossuk sajnos és a munkába való visszatérés nem mondanám, hogy zökkenőmentesen és kellő lelkesedéssel történt, de kezdünk visszarázódni, ha lassan is.


Mivel már ismert környékre utaztunk vissza (korábbi beszámoló itt és itt), így most teljesen a pihenésnek adtuk át magunkat. Étteremben is jártunk, a Pelegrinit Sibenikben nem lehet kihagyni és több kisebb konoba is a kedvencünk lett, ahol lassú tűzön sült malacot és ízletes hallevest kínálnak, de természetesen mi is főztünk, ám alapvetően a tengeré volt a főszerep.




A szokásos könnyű nyári ételek között ott volt a sárgadinnye is, amihez kihagyhatatlan volt a bora szél szárította hajszálvékonyra szeletelt sonka. Az alaposan behűtött sárgadinnye cikkekre csak ráhalmozzuk a sonkát és voilá! Bezzeg 17 évvel ezelőtt, mikor Pompeiben életemben először láttam feltálalva a dinnye-sonka kombót, értetlenül álltam előtte, hogy ezt hogyan lehetett összepárosítani... Ma pedig nincs nyár nélküle! És bár furcsán hangozhat, de megfőztem életem első lecsóját is... A nagy kedvenc, a sült aranydubrincs pedig igenis elkészíthető az apartmanban is kb 15 perc alatt, méghozzá 10 pontosra.



Amellett, hogy Sibenik állandó programunk, amikor a környéken járunk, most lekompoztunk a közeli Brac - szigetre is. A komp Splitből Supetar városba visz át, majd ha keresztülautózunk a szigeten, úgy a déli parton elég gyorsan elérhetjük a csodás boli Zlatni ratot (Aranyszarv), egy 500 m hosszan a tengerbe nyúló partszakaszt, mely folyamatosan változtatja az alakját a hullámok, a szél és az árapály jelenségének köszönhetően. Azt hiszem nem véletlen, hogy a világ legismertebb és legszebb strandjai közt tartják számon. Remélem hamarosan viszontláthatom...