CSOKOLÁDÉS KISKIFLIK

Szombat reggel nincs is jobb a frissen sült, természetesen csokis péksüteménynél! Pláne, ha nem kell napkelte előtt kelni miatta! Amióta megláttam Mandulasaroknál ezeket a takaros kifliket, azóta szeretném elkeszíteni. Pontosabban március 18-a óta... Ahogy a Nagymamám csokitortája más ízű, ha kerek formában sül, és nem a szokásos szögletesben, úgy ez a tészta is, bár sok közös vonása van az én csokis-diós édespogácsámmal, mégis teljesen más lett. A titka szerintem itt is a formázásban rejlik. Pénteken ebéd után összedobtam a tésztát, korongot formáztam belőle és átlátszó fóliába csomagoltam, estig hűtőbe tettem. Vacsora után megformáztam a kifliket, sütőpapíros tepsire rendeztem és lefedtem, ismét hűtés következett. Reggel kentem le tojással és amíg elkészítettem a kávénkat illetve megterítettem, 18 perc alatt ezek az ennivaló kiflik is kisültek!

Ahogy az eredeti recept is írja, aki nem akar a hajtogatással pepcselni, készítsen pogácsát belőle, de én pont ilyeneket szerettem volna a tányéromon látni! Az összeállítás kevesebb időt vett igénybe, mintha leszaladtam volna a sarki pékségbe... Noémi utasításait követve nálunk 13 kisebb kifli lett a megadott adagból. A hozzávalók listáját itt találjátok.